Erőátviteli alkatrészek

Az erőátviteli alkatrészek között találhatjuk meg az összes olyan alkatrészt melyek biztosítják, hogy a motor energiája eljusson a meghajtott kerekekhez. Az egyik legfontosabb eleme a kuplung, melynek segítségével kapcsolódik a motor és váltó egymáshoz. A kuplung fő elemei a kuplung szerkezet, kuplung tárcsa és a kinyomócsapágy, ami manapság egyre több esetben össze van építve a kuplung alsó munkahengerrel. Az erőátviteli alkatrészek másik fontos eleme a féltengelycsukló vagy komplett féltengely. A francia modellekhez elsősorban csak komplett féltengely szerezhető be, de sok más modellben cserélhető külön a külső féltengelycsukló. Javasoljuk, hogy szerviz esetén ellenőriztesse féltengelyek porvédőit, mert sok esetben a drága csuklók és féltengelyek cseréje elkerülhető, ha időben észreveszik a porvédők kiszakadását.

A kuplung az a szerkezet az autóban, amely a motor és a kerekek közötti fizikai kapcsolatot szakítja meg addig az – elvileg - rövid ideig, amíg egyik sebességből a másikba tesszük a sebességváltót. Automata autóknál a jármű vezetőjének nem kell kezelnie a kuplungot, viszont Magyarországon az autók többsége manuális váltóval szerelt, ezért érdemes odafigyelnünk erre a kényes alkatrészre.

Mennyit bír a kuplung?

Hogy mennyit bír ki egy adott kuplung az autóban, azt több tényező is befolyásolja. Talán a leglényegesebb, hogy a járművet hol használjuk zömében. Autópályán kevés sebváltással, vagy városban rengeteg váltással. Az utóbbi esetében nem nagyon kell csodálkozni, ha a kuplung a sok használattól 80 – 100 ezer kilométer megtétele után tönkremegy.
A másik fontos tényező a kuplung élettartamával kapcsolatban a vezető. Több tízezer kilométerrel képes meghosszabbítani a kuplung élettartamát az, aki odafigyelve, mindig a megfelelő finomsággal képes kezelni.
Amikor a kuplungpedál nincs benyomva, a kuplung lényegében nem kap semmilyen terhelést, nem kopik. A kuplungszerkezet, a kinyomócsapágy, a kuplungtárcsa a nyomólappal együtt abban a pillanatban kap terhelést, amint a kuplungpedálra rátesszük a lábunkat és valamennyire benyomjuk. Például akkor kapja a nagyobb terhelést, amikor a dugóban araszolva folyamatosan csúsztatjuk a kuplungot a pedál segítségével.

Milyen esetekben gyilkoljuk legjobban a kuplungot?

1. Első helyen azt a rossz szokást említenénk, amikor a vezető hajlamos arra, hogy a kuplungpedálon pihentesse a lábát.
2. Második az, amikor a dugóban a lehetséges pillanatokban sem kapcsolja üresbe a sebváltót az autós, hanem végig folyamatosan csúsztat.
3. Harmadik rossz szokás, amikor minden piros lámpa esetén üresbe kapcsolás helyett benyomva tartja a kuplungpedált a vezető.
4. Az sem jó megoldás, ha nagyon lassú dugóban araszolás közben kettes sebességben csúsztatja a kuplungot a vezető.
5. Sok autós szereti kuplungcsúsztatással egyensúlyban tartani az autóját emelkedőn parkoláskor, vagy elindulás előtt. Ahelyett, hogy rögzítő féket használná, csúsztatja a kuplungot, majd nagy gázzal indít. Gyakorlatlan vezető esetében sokszor ekkor lehet érezni kuplungszagot az autóban.
6. Nem rossz szokás ugyan, de a sok vontatás is nagyon igénybe veszi a kuplungot.
7. A 'nehéz lábú' vezetők, illetve a nagy gázzal elindulni kedvelő autósok is számíthatnak a megszokottól hamarabbi kuplungcserére.

Milyen alkatrészek vannak még a meghajtásnál?

A lendkerék egy kiegyenlítő jellegű eszköz, amely energiát tárol, majd azt ismét leadja. A mai erősebb dízelautókban már a kettőstömegű lendkerekek szükségesek a megfelelő csillapítások elvégzésére.
A féltengely egy meglehetősen komplex alkatrésze az autónak. Ma már a legtöbb autó első kerék meghajtású, így a kormányzott kereket a rugózáson és a kormányozhatóságon kívül még a meghajtásra is képessé kell tenni. Ehhez fejlesztették ki az úgynevezett féltengelycsuklókat.
Ettől függetlenül azért még mindig találni hátsó kerék meghajtású autókat (például a legtöbb BMW modellnél), sokan kedvelik a vezetési élmény miatt. Ezeknél az autóknál egy hosszú kardántengely viszi hátra a kerekekhez a meghajtási energiát.