A fékeknek számos alkotóeleme van, ilyen például a féknyereg, ami nyomást alkalmaz ahhoz, hogy a fékbetétet, mindkét oldalán hozzászorítsa, a forgásban lévő öntöttvas, vagy saválló acél féktárcsáknak, amely lassulást eredményez.
Azoknál a gépkocsi fékeknél, ahol a féktárcsa öntöttvasból készül, ott az esetek 99%-ában, a fékbetétek félig fém anyagokból készülnek, vagy organikus anyagokkal vannak impregnálva, hogy tartósak legyenek és teljesítsék az elvárásokat. Ezek a fékbetétek, szálak és más hozzávalók összekeverésével jöttek létre, amit petróleum alapú gyantával kötöttek össze, egy korong vagy pogácsaformába, ami már hasonlított ahhoz a valódi formához, amilyennek egy betétnek lennie kell. Ezek a súrlódó anyagú pogácsákra vagy korongokra, acél hátlapot nyomnak rá, amit hevítéssel, és nyomással összeolvasztanak.
Számos fékbetét gyártó ragasztót használ az acél hátlapokhoz, hogy erősítse a két alkatrész közti kötést, de az elmúlt években kidolgozták a mechanikai összekötést, amivel, megszűnik a ragasztó szükségessége. A kezdő mintaöntési művelet után, ami megalkotja a nyers, vagy a félig kezelt terméket, sok fékbetétet szükséges 3-5 órára betenni a sütőbe, ahol befejezésként eltávolítják az illó elemeket, ami fékgyengülést okozna agresszív használatnál. A fékbetéteket festik, vagy porral vonják be, hogy meggátolják a korróziót, ezen kívül néha lesarkítják a széleit, vagy növelik a nyílásokat rajtuk, hogy ezzel látványosabbá tegyék a különféle teljesítményű fékeket.
Számos motorkerékpár féknél használnak félig fémből készült vagy organikus betéteket, de a mai fejlődő technológia, magával hozta a szinterezett fém fékek megjelenését, a fékek világában. A színterezett fém fékbetét előnye, hogy sokkal kompaktabb méretben tud készülni, szintén előnye, hogy jelentős a tartóssága korábbi társaihoz képest. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a féknyereg kisebb legyen, és ezzel csökkenti a motorkerékpár rugózatlan súlyát. A szinterezett fékek általában réz és ötvözetek keverékéből készülnek, habár, a 90’ –es években vas szinterezésével is próbálkoztak, de nem volt nagy sikere a magas költségek miatt.
A szinterezett fékeknél még acélból készült hátlapot alkalmaztak, ami mindig rézzel volt bevonva, és ez a rézzel való bevonás volt az, ami formálta a tapadó réteget. Hasonlóan járunk el az organikus és a félig fém fékekkel, azaz, a korongot vagy súrlódó anyagot tömörré előformáljuk, a betét acél hátlapját pedig rézzel vonjuk be, majd egymásra tesszük, ezután a két különböző kemencéből az egyikbe beletesszük, ahol nyomás alá helyezzük, ennek hatására a fékbetét rézzel bevont hátlapja, és a súrlódó anyag eredményesen összeolvad. A kötelék erőssége, amit elértünk a szinterezett fékek gyártásában, sokszor nagyobb, mint az egyszerű ragasztott kapcsolat, ugyanez a helyzet a biztonsággal.
Az organikus, vagy félig fém szinterezett fékbetétek, nem igényelnek kezelést kemencében való sütés után. Ez normális, habár a súrlódó felületet úgy kell kialakítani, vagy csiszolni, hogy az alkatrésznek tökéletesen sima felülete legyen, ami felgyorsítja a bekopási időt. Néhány gyártó speciális anyaggal vonja be a fékbetétek felületét, ami segíti a bejáratást.
Hasonló témával foglakozó cikkeinket megtalálhatja itt:
A kormánykerék remegése
Fékremegés
Hogyan oldjuk meg a fékrázását véglegesen?
Mi az a fékgyengülés?
Pro Cut Esztergálás
Repedés, vagy hajszálrepedés a féktárcsa felületén?
Mi az a fékpor, és mi okozza?
Gőzzár a fékfolyadékban
EBC első fékbetétek
Autó Fékek - 1. rész
Hogy koptasd be az új fékeidet utcai/városi használatra?
Kerámia fékbetétek!!!???
Legjobb fékbetétek - 1. rész
Legjobb fékbetétek - 2. rész
Visszajelzések, észrevételek a fékbetétekről
Zaj a hátsó féknél
