Katalizátor

A kipufogógázok utókezelése során a keletkezett káros anyagok az égéstérből való távozás után részben vagy teljesen átalakulnak ártalmatlan anyagokká. Erre a legeredményesebb módszer a katalizátoros utókezelés. A katalizátor a káros anyagokat vegyi úton ártalmatlan anyagokká alakítja át anélkül, hogy eközben önmaga megváltozna.

A katalizátor részei:
- kerámiahorodó
- közbenső hordozóréteg
- katalitikusan aktív réteg

A magnézium-alumínium-szilikátból készült kerámiahordozó ovális vagy kör keresztmetszetű, belsejében több ezer finom csatorna húzódik méhsejtszerű elrendezésben, amelyeken átáramlik a kipufogógáz. A méhsejtszerű kerámiatest ütésre és rázkódásra nagyon érzékeny, ezért hőálló huzalszövetbe ágyazzák, amelyet acéllemez ház vesz körül.

A katalizátor működése:
A katalizátorokban a következő vegyi átalakulások mennek végbe.
- az NOx –vegyületeket nitrogénné kell redukálni (oxigén szabadul fel)
- a CO-ot CO2-dá kell oxidálni (oxigén fogy)
- a CH-vegyületeket CO2-dá és H2O-dá kell oxidálni (oxigén fogy)

A legáltalánosabban alkalmazott változat az úgynevezett háromutas (hármas hatású) katalizátor.  Ez arra utal, hogy egyetlen tokban három vegyi átalakulás zajlik le egyidejűleg. A katalizátorban a káros anyagok számottevő átalakítása csak kb. 250 C felett következik be. A káros anyagok nagy átalakítási aránya és a katalizátor hosszú élettartalma szempontjából 400…800 C a legelőnyösebb hőmérsékleti tartomány. Ha el nem égett tüzelőanyag-levegő keverék kerül a katalizátorba, pl. hibás gyújtógyertyák következtében, akkor a hőmérséklet 1200 C fölé emelkedhet, és a katalizátor tönkremegy. Ha a gépjárművet behúzással kell megindítani, akkor a motort az indítás után egy ideig terhelés nélkül, alapjáratban kell működtetni, hogy a katalizátor az előzőleg beáramlott, el nem égett szénhidrogéneket kis terheléssel átalakíthassa.